Megvalósítom az álmaimat

Húsvétkor jó szoros programot terveztünk magunknak. Szombat reggel elindultunk, hogy megnézzük a Stabilholz faház gyártónak a bemutatótermét és egy budapesti Oázis kertészetet. A tervezett délelőtti programmal ellentétben ez egészen háromig elnyúlt.

Útban az faházas felé észrevettünk egy másik kertészet, New Garden Kertészet Pest, ahova be is tértünk. Fantasztikus kínálat, hatalmas területen! Annyira bevásároltunk, hogy biztos ami biztos azonnal törzsvásárló is lettem :) Rengeteg balkonnövényt és kerti növényt szereztünk! Sajnos a barackfáról nem tudtam dönteni, de az is igaz, hogy már nem is nagyon fért volna be a kocsiba.

Az első szembetűnő dolog ma cseppet sem kellemes: valami rágja a leveleket! Néhány levelet annyira kicsipkézett, hogy a fele eltűnt... Szép-szép dolog a csipke, de majd inkább az esküvői ruhámra kérem a diófák helyett.

Meg persze gyönyörű madarak és pillangók is vannak, de őket nem sikerült lekapnom :(

Múlthéten nem voltunk a telken, ezért most ha lehet még izgatottabban indultam el, mint máskor. Vajon mi van a fákkal, a virágokkal; mennyit nőtt a fű? És a többi :)

Nohát a diófák jól vannak, a levelei már egészen nagyok - a kert már cseppet sem kopár. A fű zöldell, hiszen volt eső múlthéten. De szerencsére nem nő állati gyorsan, nem kell majd hű-de-gyakran nyírni.

Nem telnek tétlenül a hétköznapok akkor sem, ha nem jutunk le a birtokra. Nem csak sokat gondolok rá, de amit csak lehet intézek távolról. Mint tudjátok, a telken van víz és csatorna. Ebből a vizet már használjuk, hála Laci bának. Viszont nincs áram, kerítés és persze házikó.

No, végre nálunk is virágzik, de... gyönyörűen virágba borult fánk, vajon cseresznye vagy meggy vagy? Izgalmas ez az első évi várakozás, mire mindenről kiderül, hogy micsoda :) Múlthéten a kicsi aranyesőbokornak is nagyon megörültem, de ez most még szebb. És, sajátos hangja van: duruzsol. Az egész fa fület zsongatóan duruzsol, merthogy a birtok mögötti erdőség méhészetéből most jó sokan a mi fánkon szorgoskodnak. Meglep, hogy ez a hang cseppet sem ijesztő, hanem inkább megnyugtató!

Idén először mentünk le a telekre. Legutóbbi látogatásunkkor még tél volt és épp csak benéztünk. Azóta hónapok teltek el, ami alatt jócskán volt időnk tervezgetni. 

Nagyon izgatott voltam út közben, mert itt a nagyvárosi parkokban már javában tavaszodik.
Az utazás csodálatos volt! Az idő szikrázóan szép, az autópálya mentén vattacukor szerű rózsaszín, illetve havas hatású fehér viráglombozatú erdőfoltok szinte mindenhol... bíztam benne, hogy nálunk is ilyen romantikus lesz, bár a diófák nem virágoznak ilyen korán és nem is ilyen látványosan. De álmodozni kötelező :) el is aludtam, amíg a párom odafurikázott.

Hát első látásra a telek lelombozóan szürke volt. A szomszédokhoz képest, ahol virágzó gyümölcsfák és aranyeső díszítette a kerteket - nálunk a diófák csupasz ágaival zabolátlanul nyújtózkodnak minden irányba és igen, a tavaly összegereblyézett száraz lombból még mindig van. Ahogy kikászálódok az autóból, konstatálom, hogy meglehetősen fúj a szél is. Fázom és kicsit megszeppenek. De akkor észreveszem, hogy végtelen ibolya-szőnyegen járunk! 

Régóta tervezgettem, hogy elkezdek blogolni. Kertészkedésről, festésről, kiállításokról...a hobbijaimról - mi másról :)

Főleg azóta kacérkodok a gondolattal, hogy telket vettem a Balatonnál. Ott mindig történik valami. Nagyon sok érzelemmel és kalanddal teli egy földbirtokos élete. Én azóta legalább annyit nevetek, mint amennyit bosszankodom rajta. De mindig örömöt okoz és feltölt a szürke hétköznapok után.

De a döntő lépést mégsem emiatt hoztam meg.

A 2014-es újévi fogadkozásaim között szerepelt, hogy visszanyerem 8 évnyi ülőmunkával ezelőtti alakomat. Vettem hát egy Diéta és Fitnesz nevű magazint, amiben arra bíztattak, hogy a fogyókúrát dokumentáljuk blogon. Összességében azért, mert ez másnak is elszántságot adhat, nekünk is jól jöhetnek a bíztató kommentek, sőt később pontosan vissza lehet nézni, hogyan alakult az eredmény.
A javaslat kapóra jött, bár a fogyókúrát - vagy nevezzük életmódváltásnak - még egy kicsit személyesnek tartom megosztani. Meg aztán, sokáig vacilláltam a módszeren is.

Azt sajnálom, hogy telkem történetének legszebb részeit nem tudom visszadátumozva megosztani  - pedig az a sztori is a kezdetektől lenne kerek. Na, mindegy :)